Amennyiben a Li-ion akkumulátor ég elektromos és hibrid meghajtású személygépjárművekben, akkor az oltás után további hűtésről kell gondoskodni, miközben a járművek akkumulátorainak oltásához és hűtéséhez nagymennyiségű oltóvízre, hosszabb ideig tartó beavatkozásra van szükség.

Egy 2019-es, Bécs közeli katasztrófavédelmi gyakorlótéren kétnapos tesztsorozat keretében vizsgálták az elektromos autók tüzének sajátosságait; a mérési eredményeket és a következtetéseket nyilvánosságra hozták. A tanulság: rendkívül sokat kell még tennünk ahhoz, hogy a kigyulladt akkumulátorokat gyorsan, hatékonyan és nagyobb környezetterhelés nélkül tudjuk eloltani.

Az elektromos autók tüzének egyik neuralgikus pontja, hogy az akkumulátort hosszú ideig hűteni kell a visszagyulladás megakadályozása érdekében. Mindezt a tűzoltóság által könnyen málházható és gyorsan bevethető eszközökkel kellene hatékonyan végrehajtani és még a jármű sem maradhat az úton. Ezt a lehetetlennek tűnő feladatot, rendszerben gondolkodva, oldotta meg a Vetter.

A hagyományos és az elektromos autótüzek oltása között nincs lényegi különbség, mindaddig, amíg az akkumulátor nem érintett a tűzben. Ezért járműtűznél a cél az akkumulátor hőhatástól való védelme, ha ég akkor pedig az eddigiektől eltérő oltástaktika alkalmazása.

Hibrid vagy tisztán elektromos jármű tüzénél, ha az akkumulátor is égett vagy magas hőhatás érte, akkor az akkumulátor égése miatt fennáll a visszagyulladás veszélye! Ez a veszély a sikeres oltás után, akár további 24 órán keresztül vagy még hosszabb ideig fennállhat a gyulladásveszély. Ezért kell a jármű bemerítéses hűtéséről gondoskodni.

A leghatékonyabb oltóanyag a nagy mennyiségű víz, amely képes visszahűteni az akkumulátor cellákat a kritikus hőmérséklet alá, megakadályozva a cellák későbbi melegedési folyamatát. Az akkumulátorokat 500-600 °C-ról kell lehűteni és a folyamatot hőkamerával felügyelni. A tapasztalatok szerint hűtés nélkül az akkumulátor több óra elteltével ismét melegedni kezd.

Töltő és töltő között óriási különbségek vannak. Használati szempontból az otthoni töltőket célállomás töltőknek, míg az utak mentén lévőket utazást segítő töltőknek is hívják. Mi a különbség a kettő között? Milyen veszélyekre kell felkészülnünk az otthoni töltőkkel kapcsolatban?

A napelemes rendszerekben vagy a napelemes rendszerekkel rendelkező épületekben keletkező tűz esetén a beavatkozó tűzoltóknak figyelembe kell venni az ebből eredő további veszélyeket, egyrészt a tűzoltókra, az emberekre és a környezetre. Milyen veszélyek léphetnek fel és milyen intézkedések javasolhatók?