Hírek

Mi a teendő az elektromos autók égése után mélygarázsokban?

2022-11-25 15:37:50

Az elektromos járművek égése nem tér el jelentősen a hagyományos járművekétől. Ami különbözik elektromos autók akkumulátorcelláinak égésekor az a füstgáz összetétele, az abban előforduló hidrogén-fluorid és a foszforsav miatt. Mi a teendő a tűz után? Milyen veszélyeket rejtenek a korom- és füstgázok, valamint az oltóvízben lévő kémiai maradványok?

Tűzkísérletek – veszélyes korom

Alagutunk ugyan kevés van, de mélygarázsból egyre több terem. Ezért számunkra is fontos kérdés: Mi történik, ha elektromos autó ég egy alagútban vagy egy mélygarázsban? Erre végeztek több tűzkísérletet.

Ami a vizsgálatokban különleges volt, az az elektromos autó akkumulátor-modulja égésekor keletkező és a helyiségben szétterjedő óriási mennyiségű vastag, fekete korom. A menekülés és a tűzoltói beavatkozás szempontjából fontos láthatóság az erősen megvilágított alagútszakaszban gyorsan megközelítette a nullát. Néhány perc múlva az akkumulátor modul teljesen kiégett. A hamu és a korom szétterjedt az egész helyiségben.

A hagyományos járművekéhez képest, az elektromos autók tüzeinél a füstgázban jelentős a hidrogén-fluorid és a foszforsav, márpedig mindkettő fokozott egészségügyi kockázatot jelent.

Mit jelent mindez kisebb és nagyobb földalatti vagy többszintes parkolókban bekövetkező tűzeseteknél? Mi a teendője a tűzoltóknak, a lakóknak, használóknak, ha egy ilyen autó kigyullad? Milyen egészségügyi kockázatok rejlenek ebben? Milyen következményekkel jár egy ilyen tűz működésben?

Górcső alatt a korom és az oltóvíz

A kutatás azért különösen érdekes, mert eddig ezekre a kérdésekre nem volt gyakorlati válasz! A kutatók három tűzesetet (zárt parkoló, sprinklerrel védett mélygarázs, szellőző alagút) modelleztek le, majd mindegyik tűz után

• közvetlenül a felületeket kémiailag elemezték, és
• néhány hónapig tárolták a maradványokat a korróziós károk felderítése érdekében.

Elsőként abból indultak ki, hogy vettek egy gépi szellőzés nélküli – 28 x 28 méteres és 2,5 méter padlómagasságú – zárt parkolót. Ez a parkoló így 2000 köbméter lenne, amiben egy kisméretű teljesen feltöltött, 32 kWh akkumulátorral rendelkező autó tüzét feltételezték. Mindezt gazdaságossági okokból 1/8-ra lecsökkentették. Így egy teljesen feltöltött, 4 kWh kapacitású akkumulátor modult gyújtottak fel egy 250 köbméter légterű helyiségben. 

Azt vizsgálták, hogy

• a korom miként telepedik le a falakon, a helyiség felületein és a tűzoltók által a helyszínen viselt védőruhákon;
• mennyire mérgezőek a maradványok és
• milyen módon lehet a tűz helyét megtisztítani a tűzeset után?
• Mi van az oltóvízben?
• Milyen messze jut el a korom a szellőztetőcsatornákban? 
• Leülepednek-e olyan anyagrészecskék, amelyek korróziót okoznak? 

Eredmények és teendők

Korábban már megállapították, hogy az elektromos autók kigyulladása és égési folyamata jelentősen nem tér a hagyományos meghajtású járművekétől, viszont a hagyományos vízzel oltás nem elégséges az akkumulátorok égése estén. A hőterjedés megakadályozása érdekében hatékony hűtésre van szükség. Ennek egyik legelterjedtebb módja a már többször említett bemerítéses hűtés.

A tűzterhelésben sem volt jelentős különbség. A járművek tűzkockázata az elmúlt években azért nőtt, mert a járművek általában nagyobbak lettek. Ez a tűzterhelést is növeli. Ennek azonban semmi köze a meghajtáshoz. Az égő jármű által kibocsátott szennyező anyagok mindig veszélyesek és esetleg halálosak voltak. Ezért a hajtás vagy az energiatároló rendszer típusától függetlenül az elsődleges célként:

• mindenkit minél hamarabb el kell távolítani a veszélyzónából;
• gyors és hatékony tűzoltással csökkenteni kell a tűzterhelést;
• a járművet minél előbb a szabadba kell vinni. (A végleges oltást, hűtést ott célszerű elvégezni.)

Az erősen maró, mérgező fluorsav, a káros hidrogén-fluorid és foszforsav megnövekedett előfordulása miatt valóban létező veszély egy lítium-ion akkumulátortűzben, de a három teszt során a koncentrációk a kritikus szint alatt maradtak. 

Akkutűz oltása

Az már köztudott, hogy egy elektromos autó égő akkumulátorát lehetetlen eloltani, azt csak nagy mennyiségű vízzel lehet hűteni. Ezzel a taktikával a tűz valószínűleg néhány elemre korlátozódhat, és az akkumulátor egy része nem fog kiégni. A hűtés érdekében egy ilyen, részben megégett roncsot vízmedencében vagy speciális tartályban kell hűteni, hogy ne tudjon újragyulladni.

Az oltóvíz mérgező

A kísérlet során felfogott oltó- és hűtővíz okozott meglepetést! Az oltás során keletkezett és felfogott vizet, valamint kiégett elemek hűtésére használt vízmedence vizét vizsgálva az elemzések szerint

• az oltóvíz kémiai szennyezettsége 70-szeresével meghaladja az ipari szennyvíz svájci küszöbértékeit; 
• a hűtővíz akár százszor is meghaladja a küszöbértékeket. 

Ezért újabb feladat, hogy ez az erősen szennyezett víz megfelelő kezelés nélkül ne kerüljön a szennyvízcsatornába. Az oltás után erre is fel kell hívni az érintettek figyelmét. Erre környezetvédelmi mentesítést végző cégek alkalmasak.

Szakszerű fertőtlenítés – kötelező

A tisztítás után vett minták megerősítették, hogy az elektromos autó tüzét követő tisztításhoz megfelelő módszer és idő szükséges. A korom ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz kobalt-oxidot, nikkel-oxidot és mangán-oxidot. Ezek a nehézfémek súlyos allergiás reakciókat okoznak a nem védett bőrön, ezért az elektromos autótűz utáni takarítás mindenképpen a megfelelő védőruhában és felszereléssel dolgozó szakemberek feladata. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a mélygarázsok tulajdonosai ne próbálkozzanak a saját dolgozóikkal a korom és az egyéb szennyeződések eltávolításával. Célszerű erre tűzkármentesítő céget felkérni.

A bejegyzés a Rescue Security & Safety VI projekt része, melynek összefoglaló oldala itt található meg.

Vissza